Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó

Sok szertettel köszöntök minden kedves látogatót az oldalamon!!! Remélem mindenki talál az érdeklődésének megfelelő leírást.

Afrika a Föld második legnagyobb[1] és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

Műholdkép Afrikáról
  • a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
  • itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
  • itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
  • itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
  • itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
  • itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)

Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 920 millió ember él (2005-ös adat), a Föld népességének több mint 12%-a.

Elhelyezkedése

Afrika elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

Történelem

Szaharai sziklafestmény az i. e. 5. évezredből
    

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.

A térképen az európai országok 1913-as gyarmatai láthatóak

██ Belgium

██ Franciaország

██ Németország

██ Nagy-Britannia

██ Olaszország

██ Portugália

██ Spanyolország

██ Független

Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

1330-1349 - Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.

Felfedező utak Afrikába

1402- a francia Jean Béthencourt (Béthancourt?) eléri a Guineai-öblöt

1461- a portugál Pedro de Sintra végigvitorlázott Sierra Leone partvidékén és elérte a Bors-partot a mai Monrovia vidékén

1473- A portugál Lopo Gonçalves (Lopo Gonzalves) eléri az Egyenlítő képzeletbeli vonalát

1482- Diogo Cão rátalál a Kongó folyóra

1484- Diogo Cão újabb két expedíciót vezetett Afrika délnyugati partvidékére (a mai Angola és Namíbia), az egyikre elkísérte Martin Behaim, a kor egyik legjobb német csillagásza is -1486

1488- Pedro de Covilhao tengeri út után kutat Afrika és India között

1487- Bartolomeu Diaz megkerüli a Jóreménység-fokát

1497- Vasco da Gama megkerüli a Jóreménység fokát és a kelet-afrikai partok mentén észak felé hajózik

1498- Vasco da Gama megtalálja az Európából Indiába vezető tengeri utat.

1500- a portugál Diogo Dias felfedezi Madagaszkár szigetét, miután hajójával elszakadt egy Indiába tartó flottától

1769- James Bruce megtalálja a Kék-Nílus forrását

1795- Mungo Park expedíciót szervez a Niger folyóhoz

1848- Johann Rabmann felfedezi a Kilimandzsárót

1850- Heinrich Barth átutazik a Szaharán, eléri a Csád-tavat és Timbuktuba utazik tovább

1854- David Livingstone elsőként utazik át Afrikán nyugat-keleti irányban

1858- Richard Francis Burton és John Hanning Speke felfedezik a Tanganyika-tavat, majd Speke a Viktória-tavat és a Viktória-Nílust

1858- Livingstone Zambéziai utazásai

1859- Paul du Chaillu az első fehér ember, aki élőben lát gorillát

1860- Gerhard Rohlfs utazása Tripolitól Lagosig

1860- Speke a Fehér-Nílus forrását kutatja

1861- A Baker házaspár átutazik Egyiptom, Szudánon és felfedezik az Albert-tavat

1866- Livingstone a közép-afrikai folyamrendszereket térképezi fel

1868- Schweinfurth az első európai, aki pigmeus törzsekkel találkozott

1869- megnyitják a Szuezi-csatornát

1869- Georg Schweinfurth az első fehér ember, aki pigmeusokkal találkozik a Kongó medencéjében

1873- Verney Lovett Cameron feltérképezi a Tanganyika-tavat, és elsőként utazza át Afrikát kelet-nyugati irányban

1874- Stanley a Viktória-tavat kutatja, majd lehajózik a Kongó az Atlanti-óceánig

1870- Pierre Savorgan de Brazza expedíciója az Ogooné és Kongó vidékén

1887- Teleki Sámuel a Kilimandzsáró megmászására vállalkozik, sikertelenül

1889- Hans Meyer és Ludwig Purtscheller megmásszák a Kilimandzsárót

1893- Mary Kingsley utazása Francia-Kongóban

1894- Kingsley Gabonba jut el

1932- Almásy László Kairóban repülőteret létesít

1977- Heyerdahl Tigris nevű hajóján a Perzsa-öbölből Dzsibutiba utazik

Keletkezése és mai felszíne

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl: agyag, mészkő, homokkő 2. Táblás vidék: a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Vízszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.

Földrajz

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nél található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nél található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.

Hegységek és hegyek

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység Legmagasabb csúcs Magasság Állam
Kilimandzsáró Kibo-hegy 5895 m Tanzánia
Kenya-hegy Batian 5199 m Kenya
Ruwenzori-hegység Margherita 5109 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld Rász-Dasen 4620 m Etiópia
Virunga-hegység Karisimbi 4507 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék:

Afrika hegy- és vízrajza

A medencéket elválasztó fennsíkok:

A kontinens felszíne két nagy területre osztható:

  • Alacsony-Afrika
  • Magas-Afrika

Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.

Vízrajz

Folyók

Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi. Fontos és természetileg érdekes folyó még az Okavango.

Tavak

Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.

Vízgyűjtő területek

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál

A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)

Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)

Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)

A Viktória-vízesés a Zambézi folyón

Lefolyástalan területek

Éghajlat

A növényzet februárban és augusztusban

Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el) a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.

Éghajlattípusok:

  • Kétszakaszos esők öve
    Az Egyenlítő környékén.
    • Jellemzői:
      • állandó magas hőmérséklet
      • szinte egész évben csapadékos
      • a levegő nedvességtartalma állandóan magas
  • Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv
    Az Egyenlítőtől délre és északra.
    • Jellemzői:
      • nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
      • a hőingás a szárazsággal együtt növekszik
  • Zonális sivatagok és félsivatagok
    A térítők környékén.
    • Jellemzői:
      • csapadékszegény
      • száraz
      • alacsony a levegő páratartalma
      • magas a napsütéses órák száma
  • Mediterrán
    A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.
    • Jellemzői:
      • nyáron szárazság
      • télen sok csapadék
  • Monszun
    A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.
    • Jellemzői:
      • nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
      • télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek

Növény- és állatvilág

Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)
Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán
Elefántok egy kenyai nemzeti parkban

Régiók [szerkesztés]

Afrika régiói az ENSZ felosztása szerint.

██ 

Oldal: Kontinens: Afrika
Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó - © 2008 - 2024 - szandra-hannah.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat