Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó

Sok szertettel köszöntök minden kedves látogatót az oldalamon!!! Remélem mindenki talál az érdeklődésének megfelelő leírást.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Árpád-ház (~895–1301)

	Uralkodott	Megjegyzések
Árpád-házi fejedelmek (Magyar Fejedelemség)
Árpád (* 845 k.; † 907 jún.)	~895–907^[1]	Álmos vezér (* 819; † 895) fia
	~907–970	A fejedelmek közötti hatalomváltás ideje nem tisztázott.^[2] Egymást követték valószínűleg: Tarkacsu, Árpád fia Jeleg, Tarkacsu fia (vagy Ezeleg, az unokája) Felicsi, Jutocsa fia, Árpád unokája (meghalt 950 körül?) Taksony, Zoltán fia, Árpád unokája (meghalt 970 körül?)
Géza (* kb. 949; † 997 febr. 1.)	~970–997	Taksony fia
Vajk (utóbb I. István)	~997–1000	Géza fia
Árpád-házi királyok (Magyar Királyság)
I. (Szent) István (* 975 k.; † 1038 aug. 15.)	1000–1038
(Orseolo) Péter (* 1011; † 1046/1059) (először)	1038–1041	A velencei dózse fia, I. István unokaöccse
(Aba) Sámuel (* 990 k.; † 1044 júl. 5.)	1041–1044	I. István sógora (vagy unokaöccse)
(Orseolo) Péter (másodszor)	1044–1046
I. András (* 1013; † 1060 dec. 6.)	1046–1060	Taksony dédunokája, I. István unokaöccsének, Vazulnak a fia
I. Béla (* 1015; † 1063 szept. 11.)	1060–1063	I. András öccse
Salamon (* 1053; † 1087)	1063–1074	I. András fia
I. Géza (* 1039 k.; † 1077 ápr. 25.)	1074–1077	I. Béla fia.
I. (Szent) László (* 1040 k.; † 1095 júl. 29.)	1077–1095	I. Géza öccse
(Könyves) Kálmán (* 1070 k.; † 1116 febr. 3.)	1095–1116	I. Géza fia
II. István (* 1101; † 1131 márc. 1.)	1116–1131	Kálmán fia
II. (Vak) Béla (* 1108; † 1141 febr. 13.)	1131–1141	I. Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia
II. Géza (* 1130; † 1162 máj. 31.)	1141–1162	II. Béla fia
III. István (* 1147; † 1172 márc. 4.)	1162–1172	II. Géza fia. Két nagybátyja is fellépett ellene ellenkirályként bizánci támogatással: II. László (* 1131; † 1163 jan. 14.) (1162–1163), II. Géza öccse IV. István (* 1133; † 1165 ápr. 11.) (1163–1165), II. Géza öccse
III. Béla (* 1148; † 1196 ápr. 23.)	1172–1196	III. István öccse
Imre (* 1174; † 1204 nov. 30.)	1196–1204	III. Béla fia
III. László (* 1201; † 1205 máj. 7.)	1204–1205	Imre fia
II. András (* 1177; † 1235 szept. 21.)	1205–1235	Imre öccse
IV. Béla (* 1206; † 1270 máj. 3.)	1235–1270	II. András fia
V. István (* 1239 okt. 18. előtt; † 1272 aug. 6.)	1270–1272	IV. Béla fia
IV. (Kun) László (* 1262 aug.; † 1290 júl. 10.)	1272–1290	V. István fia
III. András (* 1265; † 1301 jan. 14.)	1290–1301	II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház

Interregnum (1301–1308) [szerkesztés]

	Uralkodott	Megjegyzések
Az interregnum királyai vitatott legitimitású uralkodók. Az egyes tartományurak (avagy kiskirályok) hatalma oly mértékben megnőtt, hogy a királyi uralom jóformán jelképessé silányult. Az ország valódi urai ebben az időben: Csák Máté (* 1260 k.; † 1321 márc. 18.), Aba Amadé (* 1240?; † 1311 szept. 5.), Borsa Kopasz Jakab (* ?; † 1317 júl.), Kőszegi Henrik (* ?; † 1309/1310), Kán László (* ?; † 1315 aug. előtt), Babonić István (* ?; † ?) nemzetségei.
Vencel (* 1289 okt. 6.; † 1306 aug. 4.) (azaz László)	1301–1305	a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), leányágon IV. Béla ükunokája.
Ottó (* 1261 febr. 11.; † 1312 szept. 9.)	1305–1307	a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája.

Anjou-ház (1308–1387) [szerkesztés]

	Uralkodott	Megjegyzések
I. Károly (* 1288; † 1342 júl. 16.) (Károly Róbert)^[3]	1308–1342	Leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója^[4]
I. (Nagy) Lajos (* 1326 márc. 5.; † 1382 szept. 10.)	1342–1382	Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is
Mária (* 1371; † 1395 máj. 17.)	1382–1387	Lajos lánya.^[5] 1385-ben ellenkirály lépett fel ellene:^[6] II. (Kis) Károly (* 1345; † 1386 febr. 24.) (1385–1386) – nápolyi király (1381–1386), az Anjouk nápolyi ágának tagja^[7]

Vegyesházi királyok (1387–1526) [szerkesztés]

	Uralkodott	Megjegyzések
Luxemburgi-ház
Zsigmond (* 1368 febr. 14.; † 1437 dec. 9.)	1387–1437	Mária férje, német király (1410–1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437)
Habsburg-ház
Albert (* 1397 aug. 10.; † 1439 okt. 27.)	1437–1439	Zsigmond veje, cseh és német király (1438–1439)
Jagelló-ház
I. Ulászló (* 1424 okt. 31.; † 1444 nov. 10.)	1440–1444	III. Ulászló néven lengyel király is (1434–1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát:^[8] V. Lászlót (1440–1444)^[9]
Habsburg-ház
V. László (* 1440 febr. 22.; † 1457 nov. 23.)	1445–1457	Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt^[10], a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére: Hunyadi Jánost (* 1407; † 1456 aug. 11.) (1446–1452).^[11] Az ő halála után Cillei Ulrik (* 1406; † 1456 nov. 9.) főkapitány (1456) következett.^[12] Halála után a király kényszerből kinevezte Hunyadi Lászlót (* 1433; † 1457 márc. 16.) főkapitánnyá (1457).^[13] Az ő halála után nem neveztek ki új főkapitányt.
Hunyadi-ház
I. Mátyás (* 1443 febr. 23.; † 1490 ápr. 6.) (Mátyás király)	1458–1490	Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra
Jagelló-ház
II. Ulászló (* 1456 márc. 1.; † 1516 márc. 13.)	1490–1516	I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516)
II. Lajos (* 1506 júl. 1.; † 1526 aug. 29.)	1516–1526	II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el

Három részre szakadt ország (1526–1699) [szerkesztés]

Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb két, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök fokozatosan szállták meg. Északon és Nyugaton az úgynevezett Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből (Partium) létrejött előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség.

	Uralkodott	Megjegyzések
Királyi Magyarország
Habsburg-ház
I. Ferdinánd	1526–1564	II. Lajos sógora^[14], cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564)
Miksa	1564–1576	I. Ferdinánd fia, II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576)
Rudolf	1576–1608	Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1576–1612)
II. Mátyás	1608–1619	Német-római császár és cseh király (1612–1619)
II. Ferdinánd	1619–1637	Német-római császár és cseh király (1619–1637)
III. Ferdinánd	1637–1657	II. Ferdinánd fia, német-római császár (1637–1657)
I. Lipót	1657–1705	III. Ferdinánd fia, német-római császár (1657–1705)

	Uralkodott	Megjegyzések
keleti Magyar Királyság
I. János (* 1487 febr. 2.; † 1540 júl. 22.)	1526–1540	Korábban erdélyi vajda
II. János (* 1540 júl. 18.; † 1571 márc. 14.)	1540–1570	Szapolyai János fia, választott király. ^[15] Kiskorúsága idején nevében Fráter György (* 1482; † 1551 dec. 17.) érsek (1541–1551) gyakorolta a hatalmat.^[16] 1556-tól nevében édesanyja, Izabella királyné (* 1519 jan. 18.; † 1559 szept. 15.) kormányzott (1556–1559).^[17]

	Uralkodott	Megjegyzések
Erdélyi Fejedelemség
János Zsigmond	1570–1571	A korábbi király 1570-től az újonnan alakult Erdélyi Fejedelemség első fejedelme.^[18]
Somlyai Báthory István (* 1533 szept. 27.; † 1586 dec. 12.)	1571–1586	Lengyel király is (1576–1586)
Somlyai Báthory Zsigmond (* 1572; † 1613 márc. 27.)	1588–1597, 1598–1599, 1601–1602	Báthory István unokaöccse, többször is lemondott, majd visszatért.
Somlyai Báthory András (* 1566; † 1599 nov. 3.)	1599	Báthory Zsigmond unokatestvére
Vitéz Mihály (* 1558; † 1601 aug. 9.)	1599–1600	Havasalföldi fejedelem (1593–1600), a Habsburgok híve
(idősebb) Siménfalvi Székely Mózes (* 1553; † 1603 júl. 17.)	1603	Székely kapitány, török támogatással lépett trónra
Kismarjai Bocskai István (* 1557 jan. 1.; † 1606 dec. 29.)	1605–1606	Magyarország választott fejedelme (1605)
Felsővadászi Rákóczi Zsigmond (* 1544; † 1608 dec. 5.)	1607–1608	Bocskai erdélyi gubernátora
Somlyai Báthory Gábor (* 1589 aug. 15.; † 1613 okt. 27.)	1608–1613	Somlyai Báthorhy István váradi kapitány fia, az ecsedi ág birtokainak örököse
Iktári Bethlen Gábor (* 1580 nov. 15.; † 1629 nov. 15.)	1613–1629	Magyarország választott királya (1620).
Brandenburgi Katalin (* 1604 máj. 28.; † 1649 aug. 27.)	1629–1630	Bethlen Gábor özvegye, lemondatták.
Iktári Bethlen István (* 1582; † 1648 jan. 10.)	1630	Bethlen Gábor öccse, lemondott.
Felsővadászi (Öreg) I. Rákóczi György (* 1593 jún. 8.; † 1648 okt. 11.)	1630–1648	Rákóczi Zsigmond fia.
Felsővadászi II. Rákóczi György (* 1621 jan. 30.; † 1660 jún. 7.)	1648–1657, 1658-1659, 1659–1660	I. Rákóczi György fia.
Kisrhédei Rhédey Ferenc (* 1611; † 1667 máj. 13.)	1657–1658
Nagybarcsai Barcsay Ákos (* 1610 k.; † 1661 júl. eleje)	1658–1660
Gyerőmonostori Kemény János (* 1607 dec. 14.; † 1662 jan. 22.)	1661–1662
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (* 1632 nov. 3.; † 1690 ápr. 15.)	1661–1690
Apanagyfalvi II. Apafi Mihály (* 1676 okt. 13.; † 1713 febr. 1.)	1690	I. Apafi Mihály fia, az utolsó választott fejedelem.^[19]

Késmárki Thököly Imre
(* 1657 szept. 25.; † 1705 szept. 13.) a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.

Felsővadászi II. Rákóczi Ferencet
(* 1676 márc. 27.; † 1735 ápr. 8.) az általa vezetett szabadságharc (1703–1711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705).
Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.

Habsburg-ház (1699–1918) [szerkesztés]

A Habsburg-birodalom részeként.
Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683–1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt.

Név

Uralkodás

Megjegyzés

Habsburg-ház

I. József

1705–1711

I. Lipót fia.

III. Károly

1711–1740

I. József öccse.

Mária Terézia

1740–1780

III. Károly lánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia férjével, Lotaringiai Ferenccel megalapította a Habsburg–Lotaringiai-dinasztiát.

Habsburg–Lotaringiai-ház

II. József

1780–1790

Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc fia. Nem koronáztatta meg magát. („Kalapos király”)

II. Lipót

1790–1792

II. József öccse.

I. Ferenc

1792–1835

II. Lipót fia.

V. Ferdinánd

1835–1848

Ferenc fia.

1848-49-es forradalom és szabadságharc.

1849. április 14-én a debreceni országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.
Ezt követően Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.

Ferenc József

(1848)1867–1916

V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg.

IV. Boldog Károly

1916–1918

Ferenc József unokaöccse,

A honlap ára ~~78 500~~ helyett MOST 0 Ft.

Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 96
Tegnapi: 233
Heti: 889
Havi: 4 562
Össz.: 580 945

Látogatottság növelés

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

A honlap készítés ára ~~78 500~~ helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »