Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb szilárd töredékek szabadulnak ki az üstökös fölépítésében meghatározó szerepű vízjégből. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva. A felszabaduló poranyagra más erők hatnak, mint a főleg ionizált gázból álló csóvára. A csóva ezért a bolygóközi mágneses tér hatására nyeri el alakját, míg a porcsóva a Naptól sugárirányban kifelé tartó uszály alakját ölti.

Az üstökösök valószínűleg az Oort-felhőből kiindulva közelítik meg a Naprendszer belső területeit. Nagyon sok közülük vissza sose tér. Azok azonban, amelyek kis pályaperturbációt szenvednek el a nagybolygóktól, hosszú periódusú üstökösökké válnak. A Naprendszer belső területeit leggyakrabban a már "honosult" üstökösök látogatják meg. Legismertebb közülük a Halley-üstökös. A rövid periódusú üstökösök fokozatosan elveszítik illóanyagukat és/vagy szétesnek (például a Tempe, vagy a Bennet üstökös), vagy kisbolygó-szerű égitestté válnak.

Lehetséges, hogy a Tunguz eseményt, mely 1908 júliusában történt Szibériában, egy ilyen üstökös-töredék becsapódása és szétrobbanása okozta.

Oldal: Naprendszer 2
Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó - © 2008 - 2024 - szandra-hannah.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat